Új uniós források a láthatáron: mire készüljön fel a KKV szektor
A következő uniós fejlesztési időszakban a mikro , kis- és középvállalkozások maradhatnak a támogatások egyik legfontosabb célcsoportja. A várakozások szerint azonban változik a szemlélet: nem az egyszerű eszközbeszerzések, hanem az összetett fejlesztések kerülnek előtérbe. Ha beruházáson gondolkodik, most érdemes elkezdenie a felkészülést.
Az elmúlt évek nem kímélték a hazai kis- és középvállalkozásokat. Emelkedtek a működési és az energiaköltségek, kiszámíthatatlanná vált a piaci környezet, több területen visszaesett a kereslet, a fejlesztések finanszírozása pedig egyre nehezebbé vált.
Mindeközben a szektor számottevő lemaradást halmozott fel a technológia, a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság terén. Éppen ezért az újra elérhetővé váló uniós források most többet jelentenek egyszerű támogatásnál: sok vállalkozásnál ezek teremtik meg a versenyképesség megőrzésének a feltételeit.
Nem eszközbeszerzés, hanem komplex fejlesztés
A legfontosabb változás, amire érdemes felkészülni: a várakozások szerint a következő években azok a beruházások élvezhetnek előnyt, amelyek egyszerre több célt szolgálnak — javítják a termelékenységet, csökkentik az energiafelhasználást, mérséklik a környezeti terhelést és erősítik a vállalkozás hosszú távú piaci pozícióját.
Egy önmagában álló gépbeszerzés így kevesebb eséllyel indulhat, mint egy olyan projekt, amely a technológiát, az energiaellátást és a működési folyamatokat együtt gondolja végig. Ez a szemlélet az előkészítést is átalakítja: több tervezést, pontosabb műszaki tartalmat és világosabb szakmai indoklást kíván.
Mely programokból érkezhetnek a források
A támogatások várhatóan több operatív programon keresztül jutnak el a vállalkozásokhoz. A kis- és középvállalkozásokat érintő felhívások jellemzően a GINOP Plusz, a DIMOP Plusz és a KEHOP Plusz programokban jelenhetnek meg, az agrárium és a vidéki térségek szereplőit célzó konstrukciók pedig a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében.
A támogatható célok között várhatóan a következők szerepelnek:
termelékenységet növelő beruházások,
digitalizáció és automatizáció,
energiahatékonysági korszerűsítés,
innováció és termékfejlesztés,
zöld átállás és fenntarthatósági fejlesztések.
Vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel egymás mellett
A jelenlegi időszak tapasztalatai alapján a vissza nem térítendő támogatások továbbra is meghatározóak maradhatnak, különösen a mikro, kis- és középvállalkozások esetében. Emellett egyre több olyan kombinált konstrukció jelenhet meg, ahol a támogatás kedvezményes hitellel vagy más pénzügyi eszközzel egészül ki. Ez nagyobb projektméretet tesz elérhetővé, ugyanakkor alaposabb pénzügyi tervezést is igényel a pályázótól.
Területi szempontból várhatóan maradnak olyan konstrukciók, amelyek a vidéki térségeket részesítik előnyben, ugyanakkor a budapesti és az agglomerációs vállalkozások előtt is szélesebb kör nyílhat meg.
Az élelmiszeriparban ez már a piacon maradás feltétele
Az élelmiszeripari vállalkozásoknál különösen jól látszik, mit jelent a gyakorlatban a komplex fejlesztés. Itt egyszerre kerül napirendre a gyártási folyamatok automatizálása és robotizációja, az intelligens minőségirányítás, az energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia bevonása, valamint a fenntartható csomagolási és körforgásos megoldások bevezetése.
Ezek ma már nem többletszolgáltatások: a hazai és a nemzetközi piacon maradás alapfeltételei közé tartoznak.
Készüljön fel időben a következő pályázati körre
A pályázati felhívások jellemzően rövid beadási határidővel jelennek meg, egy jó projekt előkészítése viszont hetekbe telik: kell hozzá műszaki tartalom, árajánlatok, pénzügyi terv és a jogosultság tisztázása.
Azok a vállalkozások kerülnek előnybe, amelyek nem a felhívás megjelenésekor kezdenek gondolkodni, hanem addigra már készen állnak. Ha fejlesztést tervez, keressen minket: átnézzük, milyen konstrukció illeszkedik a terveihez, és mit érdemes már most előkészítenie.